Tisztelt Vállalatvezető!

Fejlesztés, innováció, fenntarthatóság, költség és haszon kulcsszavak köré építettük e heti hírlevelünket, és a végére egy kis meglepetést is tartogatunk.

1. A pro- és kontra analízise
   Minden fejlesztés mögött igazolható célok állnak. Így lesz az megengedhető, megvalósítható, előállítható, létjogosultsága ettől válik indokolttá.
   Arra kérem, gondolja végig – akár szakértőink közreműködésével – mi történik, ha ennek az ellenkezőjét, vagy egy másik elérési útját választja.
   Ez a módszer a választott fejlesztések hatékonyságát még inkább megerősítheti, és lesznek olyanok, amelyeknél a korábbinál jobb lehetőségekre irányítja a figyelmet.
2. A hosszú távú tervezés és a tudományos eredmények felhasználása
   James Hargreaves által feltalált Fonó Jenny nevű szövőszék alkalmazását az ipari forradalom jelentős lépésének tekintjük. Mindössze talán 300 év telt el a bevezetése óta, de ma már egy középfokú oktatásban részt vevő diák is meg tudja fogalmazni a kritikáját.
   Néhány évtizede az állásukat kockáztatták azok, akik megkongatták a vészharangot az alkalmazott mezőgazdasági munkafolyamatok felett, holott beszédtéma volt a tudósok és a gyakorlati szakemberek között annak minden hosszú távú következménye. Ennek ellenére megütközve állunk az elsivatagosodott alföldi területek idei terméshozamát látva, amely az állattartást, és ezen keresztül az az élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti.
3. Miként használhatja egy klímavédelmi szervezet tudását a vállalatfejlesztésben, megéri-e az erre fordított idő, pénz, energia?
   Évről évre gyarapodó előírások, megújítandó működési engedélyek hálózzák be egy vállalat alaptevékenységét. Ezek – valljuk be – nemegyszer megkérdőjelezhetők, adott működési mód esetén indokolatlanok, de ha nem valósulnak meg, akkor büntetést vagy a működés felfüggesztését vonják maguk után.
   Az éghajlatvédelmi szervezetek munkájának egyre nagyobb súlyú elismertségét mutatja a hulladékkezelési előírások megjelenése, majd egyre szélesebb körben történő elterjedése, de ez csak egy példa a sok közül. Európai viszonylatban aránylag későn, de idehaza is jelen van már a közoktatásban az elméleti és gyakorlati környezetvédelem, amelyet egyre több civil szervezet és hírportál egészít ki tudásával.
   Az egyre több fogyasztói döntést hozó X, Y és Z generáció viszi haza családjába az új normákat, és bizony mellettük a jelenlegi felnőtt lakosság is egyre tájékozottabb és kritikusabb.
   A belső ellentmondásokban bővelkedő információk ellenére néhány év alatt rengeteget változott a fenntarthatóság megítélése, mely a marketingfolyamatokban is érezteti hatását.