A kavicsos kertek kialakítását egyre több németországi területen korlátozzák. Az évekkel ezelőtt kezdődő program a városi klíma javítását, a városi élőhelyek megőrzését és visszaállítását célozza.
„Egy jól megtervezett, zöld kert kevés karbantartást igényel. Élőhelyet és táplálékot biztosít a madaraknak és rovaroknak” – fogalmazta meg a városi klíma védelmét célzó project alapjait Marja Rottleb, a Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) kertészeti szakértője. ennél azonban sokkal többről van szó.
Aki kevés karbantartást igénylő kertet szeretne, a szürke helyett a zöldet válassza!
adták ki a jelszót az éghajlatvédelmi szervezet munkatársai. A lekövezett kerteket ökológiailag használhatatlan, halott kősivatagnak minősítik. Ezek a területek esztétikailag is megosztók, de megszűnésükkel, kialakításának elmulasztásával élőlények életterei tűnnek el.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kertekbe ültetett növények általában túl fiatalok, és nem tartoznak az őshonos fajok közé. Így gyakorlatilag nem nyújtanak sem élelmet, sem menedéket a városban élő állatoknak.
A madarak számára ideális fészkelőhelyek ehető terméseket és rovarokat biztosítanak, illetve a fészeképítéshez megfelelő anyagot nyújtanak. Az elmúlt évtizedekben azonban ezeknek az egyszerű elvárásoknak is
igen alacsony szinten képes egy város megfelelni.
Egy kutatás eredményeként a repülő rovarok biomasszája az elmúlt három évtizedben 75 százalékkal lett kevesebb Németországban. A Német Integratív Biodiverzitáskutató Központ, a Lipcsei Egyetem és a Halle-Wittenberg Martin Luther Egyetem 1925 és 2018 között, világszerte 1676 helyszínen végzett kutatást.
A szárazföldi rovarok, közöttük a szöcskék, a lepkék vagy a hangyák száma 30 év alatt 24 százalékkal csökkent. A tanulmány készítői szerint a veszteségek az USA egyes részein és Európában, különösen Németországban a legnagyobbak, és az elmúlt években sem változott ez a tendencia.
A városi klíma szenved
A rovarok, kisemlősök és madarak nem találnak táplálékot és élőhelyet a kavicsos kertekben – magyarázza a NABU szakértője. A problémát fokozza, hogy a növény nélküli, leburkolt felületek jelentősen hozzájárulnak a környezet felmelegedéséhez is.
Az előbbieken felül problémát jelent az is, hogy egy ilyen felszín kialakítása magas karbonkibocsátási értékekkel jár. A burkolóanyagok bányászata, feldolgozása, előállítása és szállítása hatalmas energiát igényel a zöld területben rejlő lehetőségekkel szemben.
A leburkolt kert sem olcsóbb
A NABU szakértője felhívja a figyelmet, hogy a kavicsos kertek kialakításakor azok tisztításának, javításának és cseréjének költségével sokan nem számolnak. A jól tervezett, növényekkel beültetett kert hosszú távon az olcsóbb, és a tulajdonosnak kevesebb munkát adó választás.
További problémát jelent, hogy a kaviccsal, fóliával burkolt kertekben az esővíz elszivárgása sem történik megfelelően, és legtöbbször a szennyvízhálózatba kerül az esővíz. Ennek káros következménye a talajminőség és a talajélet gyors romlása és súlyos károsodása.
Összességében elmondható, hogy a városi klímán sokat képesek javítani az épületek körüli privát kertek. Az élhető városok kialakításának lehetősége minden városlakó kezében van.
